Könyvek mindenkinek

„HA holnap nem kell korán kelni, ÉS este a család nem akar tévét nézni, AKKOR 8 óra után is lehet gyakorolni a számítógépen.”

       - Hetedhét Commodore 16, 3. kötet, 3. nap: Feltételek, feltételek… fejezet

Kezdjük egy bejelentéssel… Meglepően sokáig képes voltam tartani a nagyjából havi rendszerességű posztokat. Magam is megleptem vele, hogy sikerült kitalálni és összerakni majdnem minden hónapra az elmúlt másfél évben egy-egy új témát. Sajnos ez az ütem már megerőltető, nem tudok ennyi időt és energiát fektetni a blogba. Egyelőre feladom a havi rendszerességet, a következő poszt akkor jelenik majd meg amikor végeztem vele. Azért ne szomorkodjatok, előbb-utóbb érkezik az új poszt!

És most a mai adagra térve: ebben a posztban összeszedtem néhány eredeti magyar szakkönyvet (tehát nem külföldi kiadvány direkt fordítása), amelyek valamilyen okból a kezembe kerültek Plus/4-es pályafutásom során. A könyvek listája természetesen nem teljes, jó(?) szokásomhoz híven olyan könyveket választottam, amelyek valahogy megragadtak az emlékeimben.

A kiadványok tartalma ma is releváns lehet, ha valaki szeretne megismerkedni a Commodore 264 gépcsaláddal. Bár manapság már nagyságrendekkel több információt lehet lényegesen egyszerűbben beszerezni az interneten, azért a fizikai kiadványok birtoklása még mindig egyfajta kihívás a retró rajongók körében. Nekem is megvan néhány a felsorolt kiadványok közül, igaz már nem nagyon forgatom őket. Talán jobb is, legalább nem rongálódnak tovább.

A blog bevezetőjében megemlítettem, hogy nem sokat tudok a szakemberekről, akik a kezdeti időkben magyar nyelvű szakirodalmat készítettek kedvenc platformunk rajongóinak. Most szeretnék valamelyest javítani ezen a helyzeten, próbáltam a szerzőkről is összeszedni háttérinformációt. Sajnos a többségükről nem nagyon találtam semmit az itt megemlített könyveiken kívül.

Kinderspíl

Hetedhét Commodore 16 1-2-3
forrás: Plus/4 World

Valahol el kellett kezdenie mindenkinek, mint sokan mások én is a BASIC-kel indultam neki. Gyerekként nem volt egyszerű a programozás alapjait megérteni, de borzasztóan érdekelt a téma és ezért motivációm ellensúlyozta a kezdeti nehézségeket. A nyelv és a gép megismerésében hatalmas segítség volt a Hetedhét Commodore sorozat részei: Commodore Plus/4 és Commodore 16 1-2-3. Dévényi Erika aranyos illusztrációival megtűzdelve, könnyed stílusban adta át a programozás és a gép használatának alapjait. A könyvet Commodore 64-en Easy Script szövegszerkesztővel készítették és mátrix nyomtatóval került papírra, olvasása már csak emiatt is visszahozza az elmúlt idők érzését.

A kiadványokat Pál Zsuzsanna és Révbíró Tamás készítette, a Novotrade akkori köreiből kerültek ki mindketten. Sajnos Pál Zsuzsáról nem sikerült sok információt fellelnem, de megtaláltam egy 1986-os ismeretterjesztő TV műsort, amiben egy C16 előtt ülve beszél a ciklusról, mint programozási eszközről.

Révbíró Tamás viszont széles körben ismert személy, művészeti vezetőként dolgozott a Novotrade-nél ebben az időben. Részt vett a Scarabeus című, korát bőven megelőző C64 játék fejlesztésében is többek közt. Az előbb említett videóarchívumban is szerepel egy klipben. A Vakondok 4: Végigjátszás című filmhez vele készült teljes interjút itt nézhetitek meg.

100+4 játékok és
felhasználói programok
forrás: Muskatli.hu

Persze nem csak programozásból állt a világ, gyerekként (is) bőven előkerültek játékok. Ebben a témakörben a 100+4 játékok és felhasználói programok sorozat, első, második és harmadik kötete segített. A köteteket más-más szerzők jegyzik: Dr. Szabó Szilárd, Gál József, Tóthné Máriássy Éva, Kiss László és Ollós László. Bizonyára ennek egyenes következménye, hogy szerkezetük és stílusuk is jelentősen eltér.

Általános leírás és értékelés mellett időnként csalások (cheat) is bekerültek a sorozatba a játékokhoz, még bőven a Commodore Világ időszaka előtt. Ami nekünk fontos volt, hogy alapvető információt szereztünk be az elérhető játékokról. Amolyan katalógus-szerű is volt ez a sorozat. Néhány játék lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott és oldalakat töltött ki a leírásuk, más játékokról meg képpel együtt fél oldalt sikerült összehozni.

Közép-haladók

Bevezetés a BASIC nyelvbe
forrás: archive.org

Ahogy gyarapodott a tudásunk, ideje volt szintet lépni a programozással. Eleinte még mindig a BASIC nyelv maradt az egyértelmű választás, ebben sokat segített Dr. Lengyel József és Tarr Kálmánné Bevezetés a BASIC nyelvbe című könyve.

Komolyabb hangvétele tankönyvekre emlékeztetett, nem voltak már bohókás sárkányok. Viszont lényegesen jobban elmélyedt mind a gép használatában, mind pedig a programozási fogásokban, mint a Hetedhét sorozat. Megismertetett minket az algoritmikus gondolkodással és a folyamatábrákkal is.

Ha nem tévedek nagyot akkor Dr. Lengyel József a Prompt nevű céget alapította meg később, Tarr Kálmánné pedig a Panem Kiadónál munkálkodott.

Feladatgyűjtemény C16-os
számítógéphez általános
iskolásoknak
forrás: Plus/4 World

Bencsikné Takács Márta által összeállított Feladatgyűjtemény C16-os számítógéphez általános iskolásoknak című, nos hát iskolai tankönyv ugye, születésnapi ajándék volt szüleimtől. Hogy pontosan hogyan is sikerült szert tenniük erre a remekműre az nem derült ki. Bizonyára úgy történt, hogy kerestek valamit a könyvesboltban, aminek a címében benne volt, hogy Commodore 16. Ez volt az egyetlen biztos támpont, hogy releváns lehet ahhoz, amivel napi 10 órákat töltöttem. (Vagy legalább is szerettem volna tölteni, csak hát az a hülye iskola akadályozott folyton 😣).

Mindenesetre, ha már ott volt belelapoztam néhányszor. Az egészen triviális ujjgyakorlatoktól a meglepően komplex programozási problémákig mindenféle feladat megtalálható a könyvben tematikus csoportokba gyűjtve. Még programkód értelmezési feladatok is vannak benne, amivel hibakeresést lehet gyakorolni. Nem kell sötétben tapogatóznunk sem, mert a megoldások is megtalálhatóak a könyvben. Nyilván azért, hogy a szegény tanároknak ne kelljen nagyon törni a fejüket, még a végén kiderül, hogy a diákjaiknak jobban megy a dolog.

Kemény legényeknek

Egy idő után már kezdett egyértelművé válni, hogy nem lehet a kedvenc játékainkat (csak) BASIC-ben elkészíteni, kell lennie valami gyorsabb és rugalmasabb módszernek. Az se lehet véletlen, hogy ha kilistázzuk a betöltött játékot akkor az egész egy BASIC sor a rejtélyes SYS utasítással. Nem is beszélve az örökéletek szintén eléggé ködös POKE utasításáról. (Vagy ahogy akkor emlegettük: pokék.)

Eljött az idő a gépi kód megismeréséhez. Ez már olyan léc volt, amit közel sem ugrott meg mindenki.

Gépi kódú programozás
kezdőknek és haladóknak
forrás: Plus/4 World

Babán Gábor és Masa István könyve, a Gépi kódú programozás kezdőknek és haladóknak már nem kisiskolás szinten közelíti meg a problémát. Nagyon jól felépített tematika alapján vezeti végig az érdeklődőt a nem éppen egyszerű témakörön. Kezdve a bináris és hexadecimális számábrázolástól egészen a TED regiszterek közvetlen programozásáig, kitérve a memóriafelosztásra is. Sőt, még a BASIC programok belső működésébe is belepillant, ezzel segítséget nyújtva a kombinált BASIC és gépi kódú programok készítéséhez. Mellékletben pedig a BASIC parancsok és rutinok, illetve a KERNAL rutinok listáját is megkapjuk. A könyv hatalmas segítség (volt) a gépi kódú programozásba belépéshez. Még most is ajánlanám, ha valaki neki akarna állni megtanulni ezt az összetettebb módszert.

Ahogy láthatjátok a szerzők neve alatti linkeken, ők készítettek különböző programokat is Plus/4-re, amelyeket a Novotrade DELTASoft adott ki.

A Commodore 16-os
belső felépítése
forrás: Plus/4 World

Az elmélyedést segíti Tóth Viktor A Commodore 16-os belső felépítése című könyve, ami jóval vaskosabb, mint az előbbi kiadvány. Elsősorban az az oka, hogy nem csak a hardver részleteiben turkál könyékig, de tartalmazza a teljes rendszer ROM assembly listáját, részletesen magyarázva a benne található funkciókat. Ezt a könyvet már haladó, vagy akár professzionális programozók is jól használhatják.

A szerző saját honlapján is megtalálható a könyv egy rövid, angol nyelvű leírása sok más érdekes témával együtt. Különösen érdemes egy pillantást vetni személyes-tudományos blogjára, ahova folyamatosan érkeznek posztok változatos témákban.

A PLUS/4 belső felépítése
forrás: Plus/4 World

Hasonló kiadvány Gáspár Dénes, Gyenes Tamás: A PLUS/4 belső felépítése című könyve, én elsősorban ezt olvasgattam sokat. Nem csak a teljes rendszer ROM assembly listája található meg a könyvben, de a gép konkrét fizikai felépítése kapcsolási rajzokkal is, a különböző vezetékeken megjelenő jelek leírásával együtt. Aki a hardvert szerette volna birizgálni annak mindenképp jól jött a könyv.

A részletes magyarázatokkal ellátott RAM és ROM felosztásból rengeteget lehet tanulni. Nem csak a gép működését ismerhetjük meg, de elleshetünk gépi kódú trükköket az operációs rendszer megvalósításából is. Természetesen ez már nem egy könnyed olvasmány, a vaskos könyvet kézben tartani már önmagában is egyfajta kihívás. 😀

Commodore 16
programozói zsebkönyv
forrás: Plus/4 World

A végére pedig Vadnai Szabolcs két könyvét hagytam, amelyek nagyon hasonló tartalmúak: Commodore 16 programozói zsebkönyv és Commodore Plus/4 programozói zsebkönyv. Szerencsére robosztus felépítésű kiadványok, vastag lapokkal, merev borítóval és spirálra fűzve, ugyanis ezt a könyvet ronggyá lapozgattam volna. Ez a két kiadvány egy tömör referencia, ami a teljes rendszert felöleli. Önmagában nem könnyen emészthető olvasmány, viszont miután már sikerült megtanulni a programozást nagyon jól jön fellapozni bizonyos részletekért. A két referencia könyv szinte mindent lefed, BASIC, gépi kód, hardver regiszterek és még a RAM és ROM kiosztása is a fontosabb adatok és rutinok címeivel. Mindezt remekül rendszerezve és összefoglalva, minden, ami a profi programozáshoz kell.

És a bónusz

A kalandprogram
írásának rejtelmei
forrás: muskatli.hu

Úgy gondoltam még belefér a posztba Frank DaCosta könyve: A kalandprogram írásának rejtelmei. Ugyan nem eredeti magyar kiadvány és még csak nem is Commodore gépekhez készült, viszont jelentős hatása volt sok fiatal programozóra kiadása idejében. Egy kis elmélkedést olvashattok mások tollából itt a könyv hatásáról és a magyar szöveges kalandjátékokról.

Már a borítója is vicces, barlangban ténfergő kalandozó rácsok között fickándozó kardhalra bukkan. Ez nem egy abszurd szituációt hivatott megidézni, hanem a könyvben szereplő egyik program illusztrációja. A Kardhalak és kincsek példaprogram, ami vélhetően egy félrefordításnak köszönhetően kardhalakkal töltötte meg a labirintusát. Az eredeti angol kiadásban szereplő játékban orkokkal lehet többek közt összefutni, hogy ebből hogyan lett kardhal arról csak teóriáim vannak. (Orc ➡️ félreértve orca-nak, azaz kardszárnyú delfinnek ➡️ kardhal. ⚔) De az is lehet, hogy egyszerűen csak szórakoztatónak találták a fordítók ezt a csavart, elvégre a végeredmény szempontjából mindegy milyen rémalak támad a sötétből.

De térjünk vissza a könyvre: Tandy TRS-80 gépekhez készült, az pedig lényegében majdnem ugyanaz a hardver, mint a HT-1080Z „magyar” számítógép. A közölt programlistákat Plus/4-en nem igazán lehetett közvetlenül felhasználni, viszont a részletesen elmagyarázott kalandjáték koncepciókat jól át lehetett ültetni.

DaCosta humoros, könnyed stílusa magával ragadja az olvasót. Aki komolyan elmélyedt a könyvben az valóban megtanulhatta hogyan kell szöveges vagy akár grafikus kalandjátékot megtervezni és kivitelezni. Ennek köszönhetően készült is több játék, ami egyértelműen a könyv alapján született, például a Kardhalak és kincsek, vagy a Szörnyek az útvesztőben. És engem is megihletett a Sötétség birodalma című kalandra, sajnos ez utóbbi elveszett az idők ködében ahogy Bit-ikli Kardhalak +4 című játéka is. Jó eséllyel a Kincsvadász és A hős lovag című játékokhoz is köze lehetett a könyvnek.

Ennyi fért a mai posztba, remélem legalább néhány gyűjtőt sikerült inspirálni, hogy beszerezze ezeket a műveket.

Köszönet BSz-nek és Csabonak a lektorálásért!