Egy kis konvertálás történelem

„Ne késlekedjen! A korlátozott mennyiség miatt vásárlónként csak egy rendelést fogadunk el. Használja hitelkártyáját, és rendelje meg a hihetetlen Commodore Plus/4-et, a 99,95 dolláros számítógépcsomagot, amire már várt!”

       - Commodore Plus/4 amerikai TV reklám 

Az előző posztot folytatva tekerjük most vissza az idő kerekét és nézzünk rá kik és miket is alkottak, ami a konvertálás kategóriájába férhet, először külföldre kitekintve.

Megkaptam a kritikát, hogy nem jól használom a konvertálás kifejezést. Ezek szerint konvertálás alatt csak azt illik érteni, amikor az eredeti program lényegében minden elemét felhasználják az új géptípuson ilyen-olyan módosításokkal. Amennyiben csak bizonyos részeit (például mert a processzor architektúra teljesen más ezért nulláról újra kell írni a kódot), akkor az portolás. Hát ki hogyan szereti a hamburgert ugye, én (lustaságból?) most csak egyszerűen lekonvertálozok mindent. A határ amúgy se annyira kontúros, mint amilyennek látszik.

Ezt a posztot elsősorban azoknak ajánlom, akik nosztalgiázni szeretnének a régi játékokkal, vagy megismerkedni ezekkel.

Ahogy azt már megemlítettem az előző posztban, a gépcsalád indulása után elég gyorsan lankadt a szoftverfejlesztők lelkesedése látva a fogadtatást. Eleinte azonban próbálták meglovagolni az új gép által megnyílni látszó piacot. Voltak kizárólag Plus/4-re és C16-ra készült programok, de az akkori kornak megfelelően elkészült rá jelentős mennyiségű játék, amely a kortárs népszerű géptípusokra is megjelent. Tehát akár konvertált programnak is nevezhetjük. (Vagy portoltnak. Ha nagyon akarjuk ezt feszegetni.)

Az alábbiakban csak néhány jelentősebb csapatot, személyt és programot emelnék ki a teljesség igénye nélkül. Szeretném leszögezni, hogy az itt felsorolt programok elsősorban az emlékeim és a saját ízlésem alapján kerültek a posztba. Mivel a konverzió témakörben indultunk neki, ezért csak konvertált vagy több gépre is kiadott programok kerülnek szóba. Ezeken kívül is bőven akad azért még miből szemezgetni.

Ahogy gyűjtögettem az anyagokat kicsit megszaladt a kezem, nem bírtam ellenállni a szép emlékekből előbukkanó programoknak. Ezt a posztot így végül a nosztalgiának szenteltem ahelyett, hogy megcsorbítanám.

Kezdetek

Mivel ez a blog a magyarok ténykedésének dokumentálását célozza meg első sorban, ezért nem akarok nagyon mélyen belemenni abba, ami külföldön történt. Csak illusztrációként említek meg néhány programozócsapatot, akik már a korai időkben is több platformon dolgoztak. Mondjuk úgy: egy kis összehasonlítási alap a magyarok munkájához.

Akkori mércével mérve nagyobbnak mondható cégek (értsd: nem egy tizenéves srác a hálószobájából) próbálkoztak több géptípusra kiadni a programjaikat. Így eleinte a Plus/4 is megkapta a más gépekre készített játékokat. Ezek több-kevesebb hasonlóságot mutattak az eredetivel, néhány remekül sikerült, mások borzasztó rossz konverziók.

És olyan is volt, ami fordítva sült el. Plus/4-es körökben szokás emlegetni mennyivel jobb a Kikstart című játék Plus/4-es verziója a C64 változathoz képest. Vagy ott van egy másik példaként a Fire Ant című játék, aminek a C16 verziója határozottan jobban néz ki, mint a C64 változat, bár maga a játékmenet azonos.

Néhány nagy név ebből a korszakból:

Commodore Business Machines (UK)

Treasure Island
(forrás: Plus/4 World)

Kezdjük egy ziccerrel: a Commodore angol leányvállalata számtalan konvertált programot adott ki a friss platformra a kiadás évében (1984) és a következő évben. Ezeket külsős cégek fejlesztették és több géptípusra is megjelentek. Bár pontosan nem sikerült megtalálnom hogyan is zajlott le ez a hadművelet, de egyértelműnek látszik, hogy a Commodore megpróbált minél több programot, elsősorban játékokat licencelni az új gépcsalád piaci bevezetéséhez.

Köztük jó néhány klasszikus, név szerint: Exorcist, Fire Ant, Locomotion, Mayhem, Pancho, Punchy, Treasure Island, Icicle Works, Jack Attack.

A Punchy annak idején a C16-om dobozának oldalán is rajta volt, de nem adták a géphez. Így csak akkor ismertem fel, amikor egy barátomtól beszerzett gyűjtemény-kazettán megtaláltam a kalózmásolatot.

Commodore 16 német/francia doboz (forrás: C64-wiki)
és a Punchy (forrás: Plus/4 World) című játék.

Érdemes megemlíteni egy ügyes csapatot, akiknek a játékai közül több is megjelent a Commodore kiadásában, ez pedig a Mr. Micro. Programjaik között egy fontos, bár nem a Commodore által kiadott játék, az Aliens, talán az egyetlen hivatalos filmadaptáció, ami Plus/4-re készült.

Mr. Chip Software

Vegas Jackpot
(forrás: Plus/4 World)

Nem beszélhetünk konvertálásról és Plus/4 játékokról a Mr. Chip Software megemlítése nélkül. A csapat elsősorban tehetséges programozójukról, Shaun Southernről ismert. Sokak nagy kedvence főleg eredeti koncepciói és jól kidolgozott grafikái és zenéi miatt. (Még hogy a Plus/4 nem tud zenélni. Na jó, valóban nem ez a erőssége, de azért lehet csodákat művelni vele. 😬 Hi Csabo!)
A Mastertronic és a Gremlin Graphics kiadókkal együttműködve készítették el játékaik konverzióit.

Formula 1 Simulator, Trailblazer, Kikstart, Tutti Frutti, Vegas Jackpot, Olympic Skier, Pacmania és még sorolhatnám a kiváló játékaikat.

Ami említésre méltó: jó néhány játékuk C16-ra készült el először és más gépekre konvertálták, nem pedig fordítva, ami inkább volt jellemző.

Gremlin Graphics

Auf Wiedersehen Monty
(forrás: Plus/4 World)

A angol kiadó számtalan remekbe szabott játékot forgalmazott mindenféle géptípusokra. Többek között kiadták az előbb emlegetett Mr. Chip Software néhány játékát is.

Konverzióik sokunknak az első pár játékai között volt: Tycoon Tex, Monty on the Run, Auf Wiedersehen Monty és a Dork's Dilemma.

A Gremlin Graphics ismert név volt több géptípuson is, játékaik ugyan nem voltak komplexek, de megfeleltek a kor elvárásainak. Ügyeltek a látványra és a zenére, szinte mindegyik emlékezetes maradt.

Mastertronic

Finders Keepers
(forrás: Plus/4 World)

Szintén közismert kiadó, együtt dolgozott több csapattal is.
Jelentős mennyiségű programot adtak ki az olcsó (budget) kategóriában, egyszerre több platformot is megtámadva. A 199 range, azaz 1.99 fontos árkategóriában forgalmazott játékaik, már akkor sem számítottak drágának, bőven belefért a (nyugati) gyerekek zsebpénzébe. Ezek nem feltétlenül törekedtek a minőség irányába, csak a legjobb konvertált játékaikat sorolnám fel: Big Mac, Finders Keepers, Formula 1 Simulator, Hektik, One Man And His Droid, Rockman, Spectipede,  Squirm, Video Meanies.

A Mastertronic történetéről ajánlom ezt a részletes (angol nyelvű) összefoglalót: A History of Mastertronic.

Itt megint megemlítenék egy személyes emléket: az első játék, amit a vadonatúj C16-omba töltöttem a „Gombás lövöldöző” címmel megjelölt Spectipede volt a kölcsön kazettán. Nem csodálom, hogy nem próbálták meg leírni a játék címét a kazetta borítóra, angolul is teljesen értelmetlen szó.

Akkoriban nem is feltétlenül ismertük az eredeti címét minden játéknak, gyakran előfordult, hogy a védelem eltávolításával a nyitóképernyő is eltűnt és valamilyen fantázianévvel illették mikor az adathordozóra másolták.

Nem is indult minden játék RUN paranccsal, hanem egy SYS parancsot kellett begépelni egy mágikusnak tűnő számmal amit szintén a kazettaborítón vagy jegyzetfüzetekben vezettünk. (Játék indítási címe a memóriában.)

A Plus/4-re gyárilag felszerelt RESET gomb (rendszer alapállapotba állítás) nagyon megkönnyítette a játékok lemásolását: betöltést követő automatikus indulás után RESET és Run/Stop gomb együttes megnyomásával egyenesen a rendszermonitorba lehetett belépni. Ilyenkor a memória előző tartalma megmaradt többnyire sértetlenül és ki lehetett menteni adathordozóra.
Ha a program semmilyen védelemmel nem volt ellátva akkor elég volt megtalálni az indítási címet és kész volt a kalózmásolat. Erre a fejlesztők is gyorsan rájöttek és letiltották a RESET gombot, illetve olyan memóriaterületeket használtak fel (például képernyőmemóriát), aminek tartalma elveszett mikor a gép alapállapotba került.

Tynesoft Computer Software

A csapat hatalmas lelkesedése sajnos nem kapcsolódott tehetséggel. Tucatszám gyártotta az eredeti és konvertált játékokat 1984 és 1988 között. Ezek minősége változó volt, az akkori felhozatalban nagyjából elfért.

Winter Olympics
(forrás: Yape)

A Tynesoft volt a Plus/4-es sport játékok legelhivatottabb készítője. Ezekből az összetettebbek több géptípusra is elkészültek: European Games, Indoor Sports, Winter Olympics.

Említsünk meg még néhány jobban sikerült konvertált játékot: Super Gran, Jet Set Willy, Who Dares Wins II, Spy vs. Spy. Az utóbbiról azt érdemes tudni, hogy bizony sokkal kevésbé élvezetes vele játszani, mint a C64 verzióval, amit később a magyarok konvertáltak megfelelő minőségben.  

Kingsoft

Szintén termékeny német fejlesztő csapat, Udo Gertz nevét érdemes megjegyezni. Számos játékot adtak ki, ezek közül jó pár más gépekről konvertált, de akadt saját fejlesztés is.

Bongo
(forrás: Plus/4 World)

Udo barátunk remekül működő szoftver sprite-jaitól esett le az állunk annak idején. Ezeket megcsodálhatjátok a következő, több gépre is megjelent játékokban: Bongo, Tom Thumb. Az zenei aláfestés is említésre méltó a Kingsoft játékaiban.

És ugyan nem konvertált, de mindenképp ajánlom figyelmetekbe az elképesztő minőségű Winter Events-et és Summer Events-et. Kevés ilyen jól kidolgozott játék készült Plus/4-re, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az alapkoncepciót kivéve teljesen eredeti. Talán néhány C64-ről később konvertált játék veszi fel a versenyt vele.

Anirog

Ellenálltam a kísértésnek
és ezért ez itt a Skramble
(forrás: Plus/4 World)

A brit kiadó, ami később Anco néven működött tovább, több, kisebb csapat szoftvereit forgalmazta, többek között az előbb felidézett Kingsoft-ét is.

Ezek közül említésre méltó konverziók: Atlantis, Out on a Limb, Skramble, Moon Buggy, Zodiac, Pin Point, Terra Nova, és hát... khm... a Strip Poker. 😊

Még néhány nagy név a múltból

Már nem nagyon fért be, hogy név szerint felsoroljam ezeket a csapatokat vagy egyedülálló programozókat, de mindenképp szeretném megemlíteni a következő híres/hírhedt alkotásokat (ábécé sorrendben, az egyszerűség kedvéért):

Manic Miner
(forrás: Plus/4 World)

Ace (Plus/4)	Airwolf	Baby Berks
Blagger	BMX Simulator	Bomb Jack
Commando	Cuthbert Enters The Tombs Of Doom	Cuthbert in Space
Dark Tower	Death Race	Frank Bruno's Boxing
Galaxions	G-Man	Harvey Headbanger
Hollywood Poker	Leaper	Loco-coco
Manic Miner	Robin to the Rescue	Saboteur
Spiky Harold	Terra Cognita	Timeslip

És ezzel le is zárnám ezt a kitérőt. Nagy a késztetés, hogy folytassam a felsorolást, elvégre annyi kiváló játékot lehetne megemlíteni. Mindenképp javaslom a fentebb felsorolt játékok közül legalább néhány kipróbálását.

De most inkább térjünk vissza a blog fő témájához:

Belépnek a magyarok

A Plus/4 kezdeti korszakában elsősorban az éppen 40 éve alapított Novotrade és környezetében ténykedő programozóknak köszönhetünk Magyarországon készült szoftvereket. Ezek a programok változatos célt szolgáltak, a játéktól az oktató szoftvereken át az irodai segédeszközökig.

Amennyire nekem sikerült megítélni a Novotrade-nek dolgozó programozók kevésbé próbálkoztak konvertálással, inkább saját kútfőből igyekeztek alkotni valamit Plus/4-re. Bár a Novotrade sok külföldi cégnek készített konverziókat bérmunkában, sajnos a Plus/4 nem volt elég vonzó, mint célplatform. 

Nyugati szoftverek licencelése akkor még szóba se jöhetett, maradt az ötletekből „merítés”. Néhány programnál nagyon hasonló játékmenetet fedezhetünk fel, ami a nyugaton megjelent játékokból egyenesen adaptált. Nem gondolom, hogy egy ötlet lemásolása erkölcsi kérdésként vetült volna fel, gyanítom, hogy manapság sem igazán kerül ez elő. Ahogy nagyon sok Pac-Man és Invaders klón is készült: egy játékötletet még szabadalmi jogok sem védhetnek.

És olyan játék is volt, ami, finoman szólva kísértetiesen emlékeztetett más konkrét játékokra, úgy is mondhatnánk, hogy a készítők kölcsön vettek bizonyos részleteket. Ez lehetett kód, zene vagy grafika is.

Biztos vagyok benne, hogy a Novotrade dolgozói megpróbálták kiszűrni az egyértelműen lopott kódot, de azért ők sem ismertek minden külföldi játékot. Most nem szeretnék konkrét példákat kiemelni, rábízom az olvasókra a felfedezés örömét. Böngészgessétek a Novotrade szoftverek gyűjteményét!

Commodore Plus/4 került sok iskolába, mint számítógép, hogy hogyan azt talán majd egy másik posztban foglalom össze. A Novotrade alcsoportja, az Octasoft könyvek mellett számos oktató jellegű szoftvert is készített.

Csavargás A Gombák Birodalmában
(forrás: Plus/4 World)

A másik alcsoport, a Deltasoft pedig felkarolta a tehetséges fiatal programozókat és kiadta programjaikat. Talán erről is készül majd egy poszt egyszer, különösen mert személyes emlékeim is fűződnek ehhez a témához.

Mindenképp említsünk meg néhány programot, ami aztán több géptípusra is elkészült a Novotrade gondozásában: Csavargás A Gombák Birodalmában, Démonok Birodalma, Hungaroring.

Folytatása következik: a nem hivatalos magyar konverziókat (és portokat) fogjuk közelebbről megvizsgálni a következő posztban.

Manna más platformokról

 „mirõl is kellene írni???              
talán a konvertálók kedvét elősegítené ha tudnák,hogy a c64-esnek melyek a tárrekeszei.”
       - Scanners lemezújság, 1994

Mostanában terítékre került a programkonvertálás témája, köszönhetően a Stamps Back (alias Vakondok 5) című filmnek. Ez a téma mindig is egy kicsit misztikusnak tűnt sokak számára, ezért úgy gondoltam jó nyitó poszt lenne a blognak.

Kezdjük az okokkal, amik a konvertáláshoz vezettek!

Motiváció a javából

Ahogy az köztudott és sokszor előrángatott téma: a Plus/4 és társai nem volt népszerű, az eladások még a közelébe se szagoltak a konkurens gépeknek, beleértve a Commodore egyéb saját gyártású gépeit is.

Az architektúra kiadását követő pár évben néhány szoftver fejlesztő cég (vagy inkább személy) összedobott egyszerűbb játékokat és segédprogramokat, de sajnos a minimális méretű piac miatt nem érte meg a befektetést. Ennek következtében töredéke szoftver jelent meg ezekre a géptípusokra úgymond „hivatalos” forrásból a többi platformhoz képest.

Természetesen ez a tény nem csökkentette a géptulajdonosok igényeit, így jó páran ezért is szabadultak meg a gépüktől. A csillapíthatatlan étvágy az újabb és újabb játékokra áthajtott sok embert Commodore 64-re, később pedig Amigára/PC-re.

Aki maradt valamilyen oknál fogva az mindent tűvé tett az új programokért és valljuk meg: irigykedve nézte hogyan ömlik a(z illegális) szoftver a haverokhoz, elsősorban Commodore 64-re.

Teljesen új játékokat kidolgozni olyan minőségben, amit más platformokon láthattunk akkoriban nagyon sok idő- és energia-befektetést igényelt, és nyilván tehetség is kellett hozzá. Ezzel szemben a bevétel reménye minimális volt.

Mi akkor itt a lehetséges megoldás?

Természetesen a program konvertálás. A befektetett munka lényegesen kevesebb (lehet), mint amit a végeredmény minősége igényelne, ha nulláról kellene létrehozni.

Konvergálás a konvertáláshoz

A magyarított szó a converting angol kifejezésből származik. Ebben az értelemben egy adott program átalakítását jelenti felhasználva a félkész vagy akár kiadott szoftvert, ami egy másik rendszerre készült.

Ez a művelet a mai napig is létezik, szoftver cégek sokszor egy konkrét géptípusra (például Xbox) készítik el a szoftvert. A fejlesztés egy későbbi szakaszában, vagy miután a piacon sikernek bizonyult, készítik el más rendszerre (például Nintendo-ra) felhasználva a már kidolgozott elemeket.

A konvertálás lehet nagyon bonyolult is, ha a két rendszer egymástól képességekben vagy működésben jelentősen eltér. Régen a rendszerek között konvertálás teljes újraírást is jelenthetett.

Ha a program BASIC nyelven készült és nem támaszkodott jelentősen az adott hardverre, akkor viszonylag kis energiabefektetéssel át lehetett vinni egyik Commodore géptípusról a másikra. A Commodore által kiadott BASIC programok egy része eleve úgy készült, hogy módosítás nélkül működjön több géptípuson.

Manapság már sokkal egyszerűbb egy program több rendszerre kiadása, elég ha előre terveznek valamennyire és egy több platformot támogató keretrendszerben készül a program. Ilyen például a Unity vagy az Unreal játékokra kiélezett keretrendszer, vagy a közismert Java virtuális gép. Munka mindenképp van egy második vagy harmadik platform támogatásával, de a nehezét megoldják a keretrendszerek. Elsősorban tesztelésre és néhány speciális tulajdonság támogatására kell koncentrálni.

Visszatérve a Plus/4-re, az elsősorban szóba jöhető forrás a Commodore 64 programok voltak. Az akkori konkurens gépek architektúrája jelentősen eltért a Plus/4-től, ezért a programok konvertálása azokról nagyságrendekkel komplexebb feladat lett volna.

Mitől lehet egyszerű és miért lehet nehéz a konvertálás?

A Plus/4 hardverben sok létező koncepciót és konkrét hardver elemet felhasználtak a C64-ből, így a két rendszer között több a hasonlóság, mint a különbség.

A technikai részletekbe nem szeretnék belemenni, ahogy ígértem ez a blog nem erről szól. Csak néhány aspektus, ami a konvertálást befolyásolta:

• A két gép processzora nagyon hasonló, bár vannak minimális különbségek, de a programkódot nagyon ritkán kell módosítani csak a processzor inkompatibilitás miatt.
  Ezzel szemben a Spectrum gépek Zilog Z80 processzort használtak MOS architektúra helyett, amelyek semmilyen szinten nem voltak kompatibilisek egymással.
  
  
• Grafikai megjelenítés ugyanolyan felbontást és grafikai módokat használ. A legfájóbb gyengeség a Plus/4 oldalról a Sprite hiánya. Nehézségeket okozott továbbá, hogy több színű (multicolor) módban C64-en egy színnel több változhatott karakterhelyenként.
  
  
• A hang generálás képességek Plus/4-en jelentősen korlátozottak, amíg C64-en a közismert SID chip akkoriban szinte hihetetlen lehetőségeket biztosított.
  
  
• Plus/4-en nem lehet a teljes 64KB memóriát kihasználni, csak nagyjából 63KB elérhető. A maradék 1KB-ot semmilyen módszerrel nem lehet írni/olvasni néhány száz byte-on kívül a memória címterület legvége felé.
  

Volt olyan különbség is, ami a Plus/4 oldalára billentette (volna) a mérleget:

• 

  Total Eclipse
  (forrás: Yape)
  

  121 szín a 16-hoz képest - bár a konvertált programokban nem segített, az eredeti színekhez kellett ragaszkodni a lehetőségekhez képest.
  
  
• Valamivel gyorsabb processzor a magasabb órajel miatt. A processzorerőforrás-éhes konvertált programok érezhetően gyorsabban működnek. Például a Freescape játékok: Driller és Total Eclipse.
  
  
• Lényegesen egyszerűbb memória kezelés. A C64 agyonbonyolított memóriabank lapozása helyett az egész memóriát egyben lehet írni és olvasni.
  

Mindezeket figyelembe véve egy program konvertálása lehet viszonylag egyszerű, például ha nem használ Sprite-okat és nincs cipőkanállal a memóriába préselve.

Vagy lehet roppant bonyolult is, ha kihasználja az extra színt multicolor módban, csordultig tölti a memóriát vagy épp precíz időzítést igényel a processzor sebességére alapozva.

R-Type
(forrás: C64-wiki)

És természetesen lehet szinte lehetetlen is, ha főleg sprite-okra alapozza a grafikai megjelenítést. Ezért is nincs Plus/4-re túl sok lövöldözős játék, ahol nagy alakok mozognak a képernyőn részletgazdag háttér előtt. Remek példa erre a kiváló R-Type vagy a Creatures című C64 játékok. (Challenge accepted? 😅)

Hogyan zajlik a konvertálás?

Az első lépés a célszoftver beszerzése a másik platformról olyan formában, hogy könnyen módosítható legyen.

Másolásvédelem, valamilyen hardverhez kötés problémát jelenthet. Szerencsére a kalózmásolatokból nem volt hiány általában, ezekből ügyes kezek már eltávolították a másolásvédelmet.

Ezek után a két lehetséges út: teljes konverzió vagy részleges felhasználás újraírással. A forrásanyagtól függően más megközelítésre lehet szükség, illetve ki melyiket érezte egyszerűbbnek vagy hozzá közelebb állónak.

Nagyon nagy segítséget jelentett a C64-be dugható Action Replay kártya, amivel a teljes memória tartalmát el lehetett érni a programfuttatás bármelyik pillanatában. A kártya segítségével el lehetett dönteni érdemes-e egyáltalán nekiállni a konvertálásnak, vagy annyi sprite van a képernyőn, hogy az már a lehetetlen kategória.

Megfelelő forrásanyag beszerzése után pedig a kód, grafika, hang elsősorban manuális átalakítása történt. Néhány segédeszközön kívül, ami a grafika- és hang-átalakításában segített más nem nagyon állt rendelkezésre.

Természetesen voltak bizonyos mesterfogások, amiket magától kifejlesztett vagy másoktól megtanult az ember. Minél több programot konvertált át valaki, annál egyszerűbb volt a következőnek nekiállni.

Talán a legnagyobb kihívást a tesztelés jelentette, elvégre egy teljes konverzió programkódját nem ismerte meg senki sorról sorra. Inkább bizonyos speciális mintákat keresett benne, amit átírva működésre lehetett bírni a másik rendszeren. Ez egyben azt is jelentette, hogy ha valamilyen kódrész adaptálása elmaradt és csak a program (játék) későbbi használatakor vagy valamilyen speciális körülmények között futott le, akkor előfordult, hogy a konvertált változat nem is működött megfelelően.

Amennyiben újraírás mellett döntött a derék programozó, akkor is sokat segített az Action Replay kártya. A programokból ebben az esetben ki kellett operálni a grafikákat, zenét, szövegeket és átalakítani Plus/4 által felhasználható formátumra. A későbbiekben ezekre az átalakításokra még visszatérek más posztokban.

Az újraírás egy nehezebb feladat is lehetett, ilyen esetben a forrásanyagból nem nagyon volt értelme átvenni programkódot, így nulláról kellett megvalósítani a program működését. Hogy ez mennyire követte az eredeti programot vagy tért el tőle, ez már a programozó „költői” szabadságán (esetleg képességein) múlott.

Folytatása következik: kitekintés a konvertálás Plus/4 történelmébe.

Bevezető a bloghoz

Üdvözöllek a Magyarok és a Commodore Plus/4 blogon!

Rajnai Álmos vagyok (alias Rachy), hivatásos programozóként tengetem az életem. Miután munkám felemészti az életem és energiám jelentős részét, mostanában főleg Pelikán falvára menekültem a Steam éves összefoglalója alapján. Úgy döntöttem, hogy itt az ideje valami kreatívabb tevékenységnek.

Már régóta motoszkált a fejemben, hogy összeszedjem ifjúságom meghatározó korszakának emlékeit. Én is annak a generációnak a tagja vagyok, aki fiatal korában pont a frissen alakuló személyi számítógépek korszakában nőtt fel. Valamikor 1988 környékén kezdtem el komolyabban foglalkozni programozással, a „Fellegekben Szárnyaló Flamingó”, azaz Commodore Plus/4 gépcsaládon. (Nekem akkor még csak egy 16KB-os Commodore 16 volt, de ez már részletkérdés.)

Ezen sorok írásakor mindez 35 éve történt, amibe még belegondolni is félelmetes. Jómagam amolyan bennfentes voltam abban az időszakban, az egyik generáció aktív tagja Plusis szénában (scene). Később Amigára léptem tovább, de nem felejtettem el a Plusit, sőt még egy emulátort is készítettem Amigára. (Juj, 19 éve nem nyúltam hozzá?!)

Biztos vagyok benne, hogy jó néhány 40-es, 50-es éveiben járó honfitársamnak fűződnek szép emlékei ahhoz a korszakhoz. Elsősorban őket céloznám meg a nosztalgia nem titkolt okán és esetleg olyan információkat osztanék meg, ami nem annyira közismert abból a korszakból, vagy csak nem könnyű fellelni.

Tartalmilag inkább a korabeli történésekre és általános fogalmakra koncentrálok és kevésbé a technikai részletekre. Bár biztos érdekes valakinek az is hogyan készültek/készülnek a Plus/4-es programok, de inkább szeretném felidézni annak a korszaknak a hangulatát. Ilyen jellegű információt nehezebb beszerezni, mint regiszterek leírását.

Bár kecsegtető lehetőségnek tűnik a memóriámra hagyatkozni, nagyon jól tudom, hogy biztosan rosszul vagy egyáltalán nem emlékszem mi is történt pontosan. Amennyire lehetséges korabeli forrásokat felkutatva próbálom meg összeszedni az információt. Ebben hatalmas segítség a Plus/4 World adatbázisa, amit minden érdeklődőnek ajánlok szíves figyelmébe. Köszönet Csabonak és Lucanak a rengeteg rá fordított időért és energiáért!

Előre is elnézést kérek a szakemberektől, akik kemény munkával magyar nyelvű szakirodalmat állítottak össze illetve korai magyar kiadású programokat készítettek. Mi ezekből a könyvekből és magazinokból tanultunk meg sok mindent, játszottunk és tanultunk a korai programokkal. Mégis igen keveset tudok arról, hogy ők pontosan kik is voltak és így nehezebben tudok összeszedni posztot róluk. Ennek ellenére megígérem, hogy előbb-utóbb sor kerül egy ilyen posztra is.

Hogy milyen sűrűn sikerül egy-egy posztot kiadni azt nem tudom megítélni. A fejemben sok téma kevereg, jó párhoz jelentős kutatómunka is kell valószínűleg. Meg ne felejtsük el, hogy a lustaság nagy úr.

Szívesen várok javaslatokat témákra, bennfentes információkat, vagy akár korrekciókat is. Ha ismersz tudod hogyan veheted fel velem a kapcsolatot, ha nem, akkor a jobb oldali sávban van egy üzenő.

Jó szórakozást kívánok!

Rachy of Methabolix/Bi0Hazard